Április 18-án, szerdán volt hetvenéves Izrael állam. Ebből az alkalomból írt cikket Bernard Avishai a Dartmouth College politikai gazdaság professzora a The New Yorkerbe. Izrael már nem olyan, mint ahogy azt az alapító atyák elképzelték.
Sőt, különös módon az iskolában tanított történelemből, ezek az Európából érkező cionisták teljesen kimaradnak. Zsidó őstörténetet tanítanak és nincs szó az elmúlt hetven évről. Illetve eltorzítva. Jichák Rabin miniszterelnököt egy ortodox fanatikus gyilkolta meg 1995-ben. Ez ma az iskolakönyvben úgy szerepel, hogy „ez szomorú példája a zsidók közti ellentétnek Isten akaratáról”.
A vallás egyébként is beköltözött az állami iskolákba. Amerikában született, de Izraelben letelepedő szülök gyerekei mesélték, hogy egyik órán bejött egy „nagy ember” és „döglött állatokról” beszélt. (Egy rabbi volt a Templom-hegyi ősi áldozatokat idézte fel). Máskor az osztályban megfújta a sófárt, az ősi kosszarv-kürtöt. Újév előtt pedig bekentek mézzel egy-egy kimásolt idézetet a Tórából és azt kellett a másodikos gyerekeknek nyalogatni. Mert hogy a Tóra tanulmányozása „édes dolog”. A gyerekeknek természetrajz órán úgy tanítják, hogy az állatvilág két csoportra oszlik. Az egyikbe a shratzimok, a másikba a non-shratzimok tartoznak. Vagyis a kóserek, illetve a nem kóserek. Matematika órán Gematriát tanítanak. A gemátria a Kabbala számmisztikája, ami az ABC betűit a sorszámuk szerinti számoknak felelteti meg. És így matematikai műveleteknek természetfeletti jelentőséget tulajdonítanak. Lehetne mindezt hagyományőrzésnek nevezni. Avishai szerint ez szimpla agymosás. Az oktatási miniszter Naftali Bennett, a szélsőjobboldali Izraeli Haza Pártja vezetője, aki a megszállt területek egyik településéről jött. Ez a fővárostól távoli vidék a jobboldali kormány (Likud, Izraeli Haza, Sash) fő bázisa. A másik támogatói csoportot a mizrahik, a közel-keleti és afrikai eredetű zsidók jelentik.
Netanyahu Izraelje súlyosan korrupt. A miniszterelnököt az tartja hatalmon, hogy a gazdaság növekszik, hogy a kormány vaskézzel tartja távol a palesztín terrort. A lakosság egyre nagyobb része mondja azt magáról, hogy „jobboldali”. S minél vallásosabb egy réteg, annál valószínűbb, hogy „jobboldalinak” , a „liberális teológia elutasítójának” mondja magát. A más említett oktatási miniszter írt egy cikket, amely szerint csak az Egyesült Államokban hatmillió zsidó kötött kereszténnyel házasságot. Ez a zsidóság számára akkor vesztesség, mint egy „második Holokauszt”.
A kormány milliárdokat juttat a megszállt területeken lévő településeknek és ultra-ortodox szervezeteknek. A Legfelső Bíróságot telepakolták szélsőségesen konzervatív bírákkal. A kormány magához vonzotta a kultúra támogatását és nem adnak költségvetési pénzt „nem megfelelő tartalmú és ideológiai” művek számára. Törvényt fogadtak el, amely elrendeli a boltok zárva tartását sabbath-kor. Megjelentek térképet, amelyen nincsenek feltüntetve a megszállt területek, csak „Nagy Izrael” határai.
Akárhogy is, Bernard Avishai cikkét olvasva az az ember érzése, hogy más a vallás, más tradíció, de Netanyahu Izraelje kicsit olyan lett, mint a mostani Magyarország

Kereszty András