2020. júl 24.

Félelem

Félelem

felelem_kezek.jpgKereszty András
Azt írja a rendszeresen (érdemtelenül) megvásárolt hetilapom, A Sport plusz, hogy már nem Dzsudzsák Balázs, vagy a menedzsere dönt, hogy a focista hova igazol, hanem a félelem. Dzsudzsi és menedzsere, bizonyos Vörösbaranyi nevű illető (aki a lap becslései szerint 320 és 561 millió közötti összeget keresett a focistán) attól tart, ha a mi sztárunk idehaza a másodosztályba süllyedt Debrecenben és a válogatottban lebőg, akkor az "elképzelni is rossz"

Rettegjenek csak. Jó néhány elszúrt döntés van mögöttük. Ezt az egészet csak azért idézem, mert jellemzőnek érzem a teljes magyar közéletre. A félelem. Beköltözött mindenhová. Normális az, hogy kórházigazgatók, orvosok tűrik, hogy csak úgy kitoloncoljanak betegeket a kórtermeikből. Normális az, hogy nincs országos tiltakozás azért, hogy gumibotos iskolarendőröket vezényelnek kisgyermekeket oktató intézményekbe? Normális, hogy hallgatnak a szülők, a tanárok? Normális dolog, hogy import tüntetőkkel zaklatnak szabadon megválasztott polgármestert? Hol vannak az őt megválasztók? Normális dolog, hogy lezárják a Balaton-partot a fürdőzők előtt, mert a miniszterelnök cimborái, rokonai felvásárolták a tó környékét? Normális dolog, hogy egy elvileg független alapítvány elvileg független igazgatója kirúgja az elvileg független internetes lap főszerkesztőjét? (Ez az első alkalom, amikor 105 újságíró az állását kockáztatva fellép ez ellen).

És normális dolog, hogy meghal egy nagyszerű cigány-ember, egy példakép, és a családja – állítólag saját maga készítette (amit erősen kétlek) - nekrológjában sietve leszögezi, hogy szegény halott "Miniszterelnökünket Európa legnagyobb formátumú politikusának tartotta".

Erre az országra ráborult a sötétség. És a sötétben félünk, mint a kisgyerekek.

Szólj hozzá