2018. ápr 07.

Az ember, aki szerint Európát megtámadták

Az ember, aki szerint Európát megtámadták

drot.jpg

Orbán Viktorról szóló hosszú cikkben próbálta képbe helyezni a mostani kampányt a BBC veterán kelet-európai tudósítója, Nick Thorpe. Ezzel kezdi: Orbán Viktor Magyarország és Európa védelmezője a muzulmán migránsok ellen. Azt reméli, hogy miniszterelnökként elnyeri a harmadik egymást követő mandátumot. Olyan miniszterelnök ő, aki mindenek közül a nemzeti szuverenitást tartja a legfontosabbnak. Kritikusai szerint rasszista és autoriter. Mit is jelent Európa számára az, ha ismét győz?
A magyar televízióban kijelentette: „Soha nem engedjük, hogy Magyarország a bevándorlók célországává váljon. Nem akarunk magunk között más kulturális jellemzőkkel, más kulturális háttérrel rendelkező kisebbségeket látni. Magyarországot meg szeretnénk tartani Magyarországnak.” Orbán megpróbál egyszerű magyarázatot és egyszerű megoldást kínálni: a bevándorlók egyenlők a terroristákkal.
Ahhoz, hogy megértsük, miért is lehet sikeres a bevándorlás elleni kampány, meg kell vizsgálni Magyarország történelmét.
A magyar lakosságnak kevesebb mint két százaléka született az ország határain kívül. A magyarok pedig jól emlékeznek külföldi inváziókra – jöttek a törökök, az osztrákok és az oroszok. 1920-ban a trianoni egyezmény határozta meg az Osztrák–Magyar Monarchia utódállamainak, így Magyarországnak a háború utáni határait. Magyarország elvesztette területének hetvenkét százalékát, és a magyar nemzetiség harmincegy százaléka romániai, csehszlovákiai és jugoszláviai kisebbségként találta magát a határokon kívül. Magyarországot is megfosztották multikulturális közösségeitől – a sok romántól, szlováktól, szerbtől, horváttól és ruszintól, akik korábban a magyarokkal együtt éltek.
A második világháború idején a nagy létszámú zsidó lakosság jelentős részét haláltáborokban gyilkolták meg, és a háború utáni deportálások során Magyarország elvesztette a 18. század óta letelepedett németek jelentős részét.
Magyarországot mindenki elhagyta. Csak a magyarok maradtak. 2015 szeptemberében a bajorországi Banz kolostorában Orbán felidézte a 16. század szellemét. A német jobbközéphez tartozó csodálóinak elmondta, hogy ő csak egy várkapitány, aki megvédi a végvárakat ugyanettől a muzulmán ellenségtől, amely el akarja árasztani a keresztény Európát.„Ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, és pontosan ezt akarjuk – mondta 2017 októberében a romániai Nagyváradon –, akkor keresztény Magyarországot és keresztény Európát kell akarnunk ahelyett, ami most veszélyeztet minket – a vegyes lakosságú és indentitás nélküli Európa.”
2015 májusában az Európai Bizottság a menedékkérők elosztására kötelező kvótákat javasolt. Orbán egyetlen egyet sem akart. „Senki sem fogja megmondani nekünk, hogy kit engedjünk a házunkba” – csattant fel. Válasza a kerítés volt. 2015. június 16-án Magyarország bejelentette, hogy 175 kilométer hosszú (110 mérföldes) kerítést épít a déli, Szerbiával közös határra.
2015 tavaszán Orbán pártja, a Fidesz két időközi választást elvesztett és – kritikusai szerint – a miniszterelnök jónak látta kijátszani a migrációs kártyát. Ezzel, a közvélemény-kutatások szerint, a következő hónapokban visszaszerzett egymillió támogatót. A kerítést katonák, munkanélküliek és börtönökben fogvatartottak csapatai építették, és 2015. szeptember 15-én elkészült. A miniszterelnök ragaszkodik ahhoz, hogy az EU legalább 800 millió eurót (700 millió fontot) fizessen a Szerbia határán lévő kerítés építéséért és védelméért. Mielőtt Nagy-Britannia megszavazta az EU-ból való kilépést, Orbán arra számított, hogy a brit kormány ellensúlyozza a francia és a német erősebb, mélyebb Uniót célzó – törekvéseket. Most az EU keleti részén lévő négy visegrádi országra – Magyarországra, Szlovákiára, a Cseh Köztársaságra és Lengyelországra – támaszkodik ellensúlyként, a nemzeti szuverenitás bajnokaként.. Nincs európai identitás, mondja Orbán, ellentmondva a német és a francia vezetők állításainak. De van egy közép-európai – a két medve: Oroszország és Németország között. Minden szerdán kormányülést tart Orbán Viktor. Csütörtök az olvasó napja. Mostanában az izraeli szerző, Yuval Noah Hariri a Sapiens – Az emberiség rövid története című könyvét kedveli. A másik Frank Furedi brit szociológus Target Hungary című munkája. A harmadik Thilo Schaberttől a Boston Politics. A német zsidó emigráns Leo Strauss, akinek a gondolkodása nagymértékben befolyásolta a republikánus politikusok nemzedékét az USA-ban, írta azt a könyvet (címe Natural Right and History) amely a legújabban került dohányzóasztalára. Amiben a könyvek közösek, a pesszimizmus a nyugati liberális civilizáció jövője iránt, és az erős vezetők, nem pedig az erős intézmények iránti szeretet. „Budapest egy kis város, és szinte minden évben összefutok véletlenül a miniszterelnökkel. Egy Normafa nevű kávézóban ültem, egy népszerű helyen a hegyen, amely Budapestre néz, amikor Orbán testőr nélkül belépett, és asztalt keresett. Üdvözöltem, és ő válaszolt: „Hello, Nick. Még mindig életben van?” Nem a legbarátságosabb üdvözlés, de hagytam. Kezet fogtunk. Észrevettem, a kézfogása már nem olyan kemény, mint régen. Az elmúlt négy évben jókora túlsúlyt felszedett.
Megkérdeztem Hódmezővásárhelyről, ahol a közelmúltbeli választáson egy független jelölt legyőzte a Fidesz kedvencét, és összegyűjtötte az összes Fidesz elleni szavazatot. „Biztosan megváltoztatja a kampány dinamikáját” – ismerte el. De a támogatói meglepetésére a Fidesz-kampány a kormányzat gazdasági eredményei helyett a „migráció fenyegetésére” összpontosított. Orbán idegesnek látszott.
Orbán Viktor ráhelyezte magát Európa térképére. Szerte a világon csodálják azok az emberek, akik a nemzeti szuverenitást meg akarják védeni a globalizációtól. De hogyan ítéli meg a történelem? Attól függ, hogy a győztes vagy a vesztes oldalra kerül-e. Ha a Visegrádi Négyek olyan erősekké válnak, hogy ellensúlyt képeznek Emmanuel Macron és Angela Merkel európai jövőképével szemben, az számára megnyugtató lesz. Ha kritikusai elismerik, hogy igaza volt, amikor a népvándorlást a korszak „átkaként” azonosította, győzelmet hirdet majd. De ha a jövőbeni uniós pénzek az európai értékek tiszteletben tartásától függnek majd, vagy ha a magyar közvélemény belefárad autoriter stílusába, Orbán Viktor kinn maradhat a hidegben...

Szólj hozzá

választások bevándorlás Orbán Európa BBC