Nem az államot ejtették foglyul Magyarországon, hanem az állam foglyai vagyunk. Most jelent meg a Fekete Könyv elnevezésű kiadvány a 2010 és 2018 közötti korrupcióról. A tanulmányt a Civitas Intézet megbízásából Martin József Péter, a Transparency International Magyarország Alapítvány ügyvezető igazgatója, Nagy Gabriella, a Transparency International közpénzügyi programvezetője és Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője készítették. A tanulmány második részében található esetleírások elkészítésében közreműködött a K-Monitor Közhasznú Egyesület, az esetleírások a K-Monitor Közhasznú Egyesület adatbázisán alapulnak. Magyarországon az állam foglyul ejtésének („state capture”) inverz változata valósult meg. Szemben a foglyul ejtett állam klasszikus formájával, amikor befolyásos gazdasági érdekcsoportok vonják ellenőrzésük alá a gyenge közhatalmat, Magyarországon az Európai Unióban páratlanul erős közhatalom és a hozzá közel álló üzleti körök (oligarchák) átláthatatlan együttműködése vált jellemzővé, amelynek során a végső szót többnyire a politikai szereplők mondják ki.
A korrupció ebben a folyamatban olyan sajátos eszköz, amely rövidtávon elsősorban a közpénzek elosztásával erősíti a hatalom birtokosainak helyzetét. A korrupció tehát nem csupán az egyéni gazdagodást célozza – bár kétségkívül ilyen hatása is van –, hanem sokkal inkább a hatalom birtokosainak elszámoltathatatlanságát és leválthatatlanságát hivatott biztosítani.
A korrupció súlyos formái a 2010 előtti időszakban is jelen voltak Magyarországon. A TI Magyarország már 2008-ban¹ felhívta a figyelmet arra, hogy a „korrupció az intézményesülés tendenciáit mutatja”, és megállapította, hogy a „korrupció jelensége intézményesült formájában nem elhanyagolható súllyal van jelen a mai magyar gazdasági életben”. Ha a esetleírásokra vagy kíváncsi, itt találsz egy 8 részes sorozatot. Némi időbe telik elolvasni.