Gaál Péter

"Az MNB adatai szerint a harmadik negyedévben a második negyedéves 73,8 százalékról 72,8 százalékra, azaz 1 százalékkal csökkent az államháztartás bruttó névértéken számított GDP-arányos adóssága - ez 28 927 milliárd forintot jelent."

Na kérem. Ez az adat nagyjából annyit mond, hogy az ország kvázi "fizetésének" a 72,8 százalékát kellene kifizetni, ha rendezni akarnák. Mintha az átlagmagyar Kovács úr - legyünk nagylelkűek - havi kétszázezres nettó fizetésének a 72,8 százalékát elvonnák egy teljes éven keresztül. Mennyi is marad? 55.600 forint, ne számolgassák. Idén a közmunkások bére nettó 54.300 Ft. Ez így együtt tehát azt jelenti, hogy a bőségszaruként aposztrofált 2018-as Magyarország és egy magyar közmunkás között potenciálisan NULLA a különbség.

De még ez se volna olyan nagy tragédia.

Azért nem, mert - e pillanatban - ez csak egy eshetőség. Akkor kezd véres valósággá válni, amikor beüt valamilyen krach. Nem kell, hogy nálunk üssön be, beüthet bárhol, Hencidától Boncidáig, Amerikától Ázsiáig. Hogy biblikusan fejezzem ki magam, akkor elválik a világosság a sötétségtől. Ugyanis ezt a temérdek adósságot törleszteni kell, ami csak akkor kifizetődő buli, ha a növekedési ráta magasabb, mint a részletek. Az meg akkor lesz magasabb, ha a felvett hiteleket nem fenntartásra (ellopást azért nem írok, mert nekem, abszolút laikusnak úgy tűnik, momentán annak nem ez a fő forrása) fordítják. De miért fordítják - ha fordítják - fenntartásra? Azért, amit az előző mondatban zárójelbe tettem. Mert amit növekedésre kellene fordítani, nem növekedésre megy el, hanem a költségvetés terhére működő fantomcégek megaprofitjára. A "Mészáros"- birodalom ugyan senkit és semmit nem fog kihúzni a szarból. De hát szárnyal a tőzsdén! Tudják, miért szárnyal? Tudják, mi a tőzsde alapja? Ugyanaz, mint bármelyik egyháznak vagy politikai hatalomnak. Mint a mai pénznek. A BELÉ FEKTETETT BIZALOM. Miért bízik valaki Mészárosban? Nem tudják, hogy ő valójában...? De, pontosan tudják. Mészáros Lőrincben nem azért bíznak, mert üzleti-pénzügyi fenomén, hanem azért, mert Orbán Viktor barátja. Vagy talán mása is. És Orbán Viktorban miért bíznak? Azért, mert az, aki. Mert akkora hatalmat koncentrál a kezében, mint amekkorát. Ha nem így volna, nem bíznának benne ennyire. A bizalom és a stabilitás egyenesen arányos. A befektetőket nem érdekli, hogy miből, őket csak az érdekli, hogy mennyit, és az milyen alapokon áll. Egy állam, akárhogyan is nézzük, elvben szilárdabb alapot jelent, mint bármely magáncég. Mészáros üzleteiért tízmillióan szavatolnak. Mi mindannyian. Ő - egyelőre - nincs kitéve a piacnak. Vagyis nem ő. Ha ő valamiért eltűnne a színpadról, ahogy Simicska eltűnt, jönne helyette más. Tökmindegy, kinek a nevén fut. Akkor az a másik ember lenne a főrészvényes. Más nevén jegyeznék, amit eddig jegyeztek. Na bumm.

Tudják, mi történik az adóssággal, ha valaki nem fizeti a törlesztőrészleteket? Azonkívül, hogy EGY ÖSSZEGBEN ÉS AZONNAL esedékessé válik AZ EGÉSZ? Tudják hát, hiszen olvasnak újságot. Végrehajtás, valamiképp. Lefoglalás, kilakoltatás. Egy népet nem lehet kilakoltatni az országából! Abból nem, de a lakásából igen. A munkahelyéről is. "Nép", mint ilyen, nincs. Egy absztrakt fogalom. Állampolgárok vannak. Önök. Én. We, together. Wir, zusammen. Bárkit minden további nélkül olyan körülmények közé lehet kényszeríteni, amelyek rendesen még rémálmaiban se jönnek elő. Hiszen mindannyian szavatolunk ezért az egész vircsaftért, mint írtam.

Úgy látszik, a mai magyar választópolgár összetéveszti magát egy tőzsdespekulánssal. Outsider tőzsdespekuláns, hogy úgy mondjam. Divatos kifejezéssel élve nem Soros György. Azt hiszi, ha valami működni látszik, az működik is. Ezért néz ki a Fidesznek az európai parlamenti választásokon is a kétharmad. Csakhogy ameddig az igazi, jó orrú tőzsdespekuláns bármikor kiszállhat, ő nem szállhat ki.

"Csak merészség és megint merészség!" Franciául "Juste de l'audace et encore de l'audace!". Mondta ezt Danton. Ugye, tudják, mi történt vele?

Potomság. Tényleg potomság.