Benkovics György

A Szamárhegy Szentendre legfelkapottabb része. Itt vannak a legdrágább ingatlanok. Romantikus hely, nagyszerű kilátással a Dunára.
Akik nem itt születtek és éltek, nem tudják mit jelentett Szentendrén, különösen a Szamárhegyen, és mennyi szenvedést okozott a gelva. Előbb csak fulladozva beszélő, végül negyven éves koruk végén általában korai szívhalál vitte el, a jobb sorsra érdemes hegyiek tucatjait.
Ugyanis a gelva vagy magyarul golyva, strúma amely pajzsmirigy-megnagyobbodást jelent a jódszegény táplálkozás és a jódszegény ivóvíz következtében keletkezik. A pajzsmirigy normál méretének többszörösére növekedik, extrém esetben gátolhatja a légzés.
A betegség okát már századfordulón is sejtették, tudták. De az értelmiségi rosszindulat, amely a „szerb komaság” eltávolítását a város vezetéséből fontosabbnak tartotta, mint a város szegény sorsú lakossága egészségügyi helyzetének javítását még közel negyven évig hagyta e kórt pusztítani.
A rossz emlékű Weresmarthy Miklós ügyvéd 1910. december 2-i képviselő testületi közgyűlésen sikerrel fúrta meg Maximovts István polgármester azon javaslatát, amelyben „a vízvezeték alapjául szolgáló próbafúrások megkezdését javasolta 5000 korona költséggel. Ezzel szemben Weresmarthy Miklós az javasolta : olyan általános rendezési tervre írjon ki pályázatot a város, amely a világítást, a csatornázást, út- és utcarendezést, a vízvezetékrendszert Duna-víz szűrésével is magában foglalja.”
Ennek akkori költsége többszöröse volt a polgármester javaslatának amit maga a testület később nem támogatott. A dolog következménye az lett, hogy bár Maximovits távozásával vége szakadt Szentendrén a szerb komaság uralmának, és az ellenforradalom szervezésében játszott szerepéért Weresmarthy Miklós a város díszpolgára is lett, de 1949-ig nem lett egészséges ivóvíz Szentendrén.
Arról sem akkor, és később sem Weresmarthy Miklós és hívei sem adtak számot, hogy mennyien haltak meg a rossz víz következtében a közel negyven év alatt. Egy biztos e városban gelva még az ötvenes években is szedte áldozatait.
Miakich Gábor hozzászólása a kérdéshez: 69 éve, 1948-ban ez volt a szentendrei helyzetkép: Szávai Aurél polgármester jelentése a közigazgatás 1948. évi működéséről:
„A vízvezeték lefektetéséhez a csövek legyártását megrendelték.”
„A gyermekek 35-40 százalékban golyvásak.”
„…három aszályos esztendő után végre jó termést biztosító év következett be, mely a hároméves terv teljes sikerét hozta meg. […] Közellátási cikkeink közül csupán a kenyérjegy áll fenn.”
„1948 év folyamán Szentendréről 28 csehszlovák kitelepülés történt. Ide település 4 volt.”
„…lakóink kb. 25 százaléka emberhez nem méltó lakásban lakik.”
„1948-ban 129 élve születés (ezen kívül 20-25 szentendrei gyerek Budapesten született) és 68 haláleset volt a városban.”
Egy valami irigyelhető e korból, a születések és halálozások aránya.