Frida Kahlo szupersztár! Ezt mindenki tudja. Most éppen kiállítása van Budapesten, a Hazában meg is jelent méltatás.
De ki volt Miklós a mexikói festőnő életében?
Bojár Iván András írása
Szegeden született, Budapesten tanult. Muray Miklós (1892 Szeged - 1965 New York) oly sok magyar fotográfushoz hasonlóan, akik a XX. század művészete, a fotó alapjait, esztétikáját formálták, 21 évesen hagyta el Magyarországot. Pályája a többi világhíressé lett magyar fotóshoz (Martin Munkácsi, André de Dienes, Robert Capa) hasonlóan az amerikai magazinfotózásban, különösen az általa forradalmasított színes fotózásban teljesedett ki: évtizedekig dolgozott a Vanity Fair-nek, a Vogue-nak, a Harper’s Bazaarnak, a Ladie’s Home Journalnak, de még a New York Times-nak is. Világhírességek portréjéit készítette (G.B. Shaw; Greta Garbo; Marily Monroe; Claude Monet; Cole Porter, D.D. Eisenhower, stb.), - 1920 és 1940 között több mint tízezret. E munkái során sokat és sokfelé utazott. Muray életrajzában szinte mellékes adat, hogy az 1928-as Ameszterdami, majd az 1932-es Los Angeles-i Olimpián az USA kardcsapatának tagjaként szerepelt, az 1964-es Tokiói Olimpián pedig bíróként vett részt. 
1931 májusában érkezett Mexicoba. Nyaralni jött. Ekkor találkoztak össze a Diego Riverával frissen egybekelt Frida Kahloval. Muray vívó volt, szálfa magyar legény. Jóképű, akár egy filmsztár. És sikeres. És tehetséges is. Frida azonnal beleszeretett. A következő tíz év Frida és Miklós szerelmének története. Nem átlagos emberek nem átlagos szerelme. Nem átlagos körülmények között. A magyar fotós megközelítőleg 50 portrét készített Fridáról. A legjobbakat, legfontosabbakat. Frida Kahlo festői életművébe szinte besimuló, azt kiegészítő, attól jószerivel elválaszthatatlan fotói egyben a szines fényképezés kísérleti korszakának kiemelkedő darabjai. Mintegy 10.000 portréja közül nem véletlen hogy életművében a Frida-képek a legjelentősebbek. Frida sok területen volt úttörő. Kiemelkedően forradalmi volt mint közéletben mozgó, alkotó nő, aki nemének öntudatos úttörő alakja, aki művészetén de szexualitásán keresztül is ragaszkodott az integritásához. És abban is, ahogy a fotóin keresztül mutatta önmagát, az egyént, aki leválik életműve kultikus darabjairól. Ilyen tudatossággal fotóhoz rajta kívül csak a Brassaival dolgoztató Picasso nyúlt. A self-branding legkorábbi és máig legkiemelkedőbb kreatív példái ezek.
Levelezésük, utazásaik dokumentumai máig feldolgozatlanok a magyar művelődéstörténet előtt. A Kahlo életművet gondozó elsősorban mexikói művészettörténet érthető módon a festőnő és férje, Diego Rivera kapcsolatára fókuszál, azt ábrázolja többnyire romantizált formában. És ezt erősítette meg a Salma Hayek féle életrajzi film is. Pedig Kahlo és Muray kapcsolata röviddel azt követően indult, hogy Kahlo és Rivera összeházasodtak, s viszonyuk tíz éve alatt Muray is átélt egy házasságot, Kahlo is elvált, majd újraházasodott Riverával. A sebzett Rivera 1940-ben válókeresetet adott be: a két festő ennek következtében elvált egymástól. Muray ekkor azt remélte, összeházasodnak a festőnővel, de Kahlo végül ismét Riverát választotta és újra nőül ment hozzá. E tíz év során hármójuk kapcsolata különös módon alakult, lényegében szerelmi háromszögben (néha négy?) működött. Frida végső döntését követően, amikor ismét Diego mellett kötelezte el magát, Kahlo és Muray szerelmi kapcsolata véget ért. Szerelmi viszonyuk tíz éve alatt Muray bejáratos volt Frida Kahlo legintimebb életébe. A róluk ekkoriban készült legjobb fotókat az a Tina Modotti készítette, aki a Capával közösen dolgozó Gerda Taro, a később Mexico legnagyobb fotósává nőtt budapesti (Deutsch) Kati Horna mellett harmadik fotós nőként dolgozta végig korábban a spanyol polgárháborút. 
Talán nem túlzás azt állítani, a művésznőről készült ikonikus fényképek legjavát Muray készítette. Számos reprezentatív portré mellett akár Riverával közösen töltött mindennapjairól, de a festőnő intim hálószobai életéről, betegségéről is fényképeket készített. Mindemellett Muray jelentős műgyűjtő is volt, melynek érthető módon elsősorban a XX. századi mexikói anyaga volt a legjelentősebb. A magánéleti intimitásokon túl nagy jelentősége van annak, hogy Kahlo művei mellett a róla készült fényképeken keresztül is máig sugárzó, hatással bíró nő alkotói szemléletére mennyire volt meghatározó a fotó (Frida Kahlo apja, a Németországból emigrált, Frida szerint magyar-zsidó származású Guillermo Kahlo ugyancsak, mellesleg igen elismert, fényképész - amolyan helyi Klösz György - volt Mexicoban), mennyiben teljesedett ki tudatosan formált médiumi szerepében Frida alkotói énje, illetve Muray fotográfusi szemléletére milyen módon és mértékben hatott Kahlo művészete, azon keresztül pedig a mexikói kultúra. Frida Kahlo jelentős és rendkívül eredeti látásmódú festő volt, ezt mindenki tudja, életművének tárgyi kicsinysége ellenére mégis máig nagy hatást gyakorol. Ebben koncepciózusan vagy ösztönösen, de mindenképp a fotográfia forradalmian újszerű és kreatív alkalmazása játszik szerepet. Ezen a téren Muray nyilvánvalóan meghatározó hatást gyakorolt Kahlora, s hozzájárult a festőnő médiumi szerepének kialakításához, hatása kiteljesítéséhez.

Fotó: Mai Manó Ház