Szökés az Iszlám Államból
Pokorny Zsófi
„Úgy hiszem a legnagyobb bűn, amit egy ország elkövethet, ha önös érdekeit előrébb sorolja ártatlan emberek életénél.”
A 24 éves Szamer meneküléstörténete embert próbáló olvasmány. A csupán 108 oldalnyi, képekkel kiegészített mű letaglóz, ugyanakkor emberfeletti bátorságról tesz tanúbizonyságot. A Rakka-naplók egy borzalmas világ látlelete. Egy olyan világé, amelyben a média befolyását nem csupán korlátozzák, de teljesen eltiltják a társadalmat a kommunikáció minden formájától, legyen szó egy egyszerű telefonhívásról, fényképek készítéséről, de legfőképpen kapcsolatba lépésről más világrészekkel.
A DAESH (Iszlám Állam) fennhatósága alatt álló Rakkában azonban nem csak a mindennapi élethez szükséges dolgok rendje borul fel. Az emberi élet könnyen eldobhatóvá válik, a hétköznapi élet része a megszégyenítés, a nyilvános lefejezések sorozata, a folyamatos üldöztetés. Aki tud, menekül, így tesz az álnéven író Szamer is, akivel sikerült kapcsolatba lépni a BBC tudósítóinak. Vállalja, hogy – kódolt üzenetekkel, kockáztatva saját életét és családjáét – tudtára adja az egész világnak, milyen az élet a DAESH által megszállt Rakkában, miképp teszi semmissé a vallási fanatizmus és a militarista berendezkedés az emberek élethez való jogát.
A szerkesztői munkának, Scott Coello sokatmondó grafikáinak és Bárdos Bence fordításának köszönhetően megrázó napló-kisregény tarthatunk a kezünkben – de a csekély terjedelem ellenére súlyosan nehezedik az olvasóra. A napló műfaja egyszerre izgalmas, felkavaró és szorongató. A közelmúlt történelmének ismeretében a hírfogyasztó tisztában van azzal, hogy az elnyomó Aszad-rezsimmel szemben álló kritikai gondolkodásnak és a szíriai arab tavasz idején az ellenálló és tüntető társadalmi csoportoknak mi lett a sorsa. Ám a közvetlen elbeszélői mód által tudatosulhat bennünk, hogy mennyire közel történnek ezek az – ártatlanok ezreinek életét követelő – események a világban.
A személyes naplók, beszámolók azért is különleges jelentőségűek, mert olyan emberi sorsokat ismerhetünk meg belőlük, amelyek nem sokban különböznek saját, biztonságos(nak ismert) életünktől. Szamer vágyai, félelmei, érzelmei semmiben nem különböznek a korabeli fiúkétól. Egyetemen szeretne tanulni, úgy képzeli, hogy a lány, akit szeret, élete végéig vele marad, és villámcsapásként éri, ami szeretett hazájában történik. A kisregény pontos dramaturgiával mutatja be az egyre szűkülő teret, ahol Szamernek és a hozzá hasonlóknak – akiket egy erkölcstelen és elvakult rendszer megbélyegez – fullasztó közegben kell küzdeniük a napi túlélésért.
Szamer története a megmenekülésről szól, mégsem a boldog újrakezdésről. Csupán arról, hogy mindazok, akiknek sikerül kitörniük, éppen olyanok, mint azok, akikhez tudósításuk eljuthat. Féltik családjukat, szeretik hazájukat, és mindent feláldoznak, hogy egy kicsivel több emberség jusson világunknak.
A 24 éves, eltitkolt nevű fiú története egy a sok hasonló közül. Fontos ráébrednünk – és ezt a történelem már sokszor bizonyította –, hogy bármikor válhatunk Szamerré. Amikor a bátorságunk lesz a mércéje annak, hogy milyen emberek vagyunk valójában. Természetesnek kellene lennie ilyen helyzetben a kiállásnak a családért, egymásért, az elesettekért. Épp úgy, mint annak, hogy szabadon gondolkozhatunk, és mindennapjainkat nem a félelem határozza meg.
Szamer: Rakka-naplók – Szökés az Iszlám Államból
21. Század Kiadó, Budapest, 2017
112 oldal, teljes bolti ár 3690 Ft,
kedvezményes webshop ár 1995 Ft
ISBN 978 615 563 8749
