Iván Gizella

Kedves autóm!

Tudom, hogy jól megvagyunk egymással, s eddig nem is volt semmi baj. Soha ott nem hagytál az úton, soha el nem romlottál. Neked is köszönhetem, a kényelmednek és a jóságodnak, hogy nem voltam hajlandó megismerni azt a fránya tömegközlekedést, mert te mindig kiszolgáltál. Olyan voltál, mint egy jó férj, aki mindig lesi a feleség kívánságát. Ha gyorsan akartam menni, te nem haboztál, de nem haragudtál, ha ott hagytalak pár órára akkor sem. Igaz én is megtettem mindent neked, a legjobb kajákat kaptad, a legjobb orvoshoz hordtalak. De mit csináljak, eltelt az idő. Minden kapcsolatnak vége kell szakadjon egyszer. 
Persze azt nem tudtam, hogy te már a gondolattól is, mármint hogy el kell válnunk, megsértődsz. Nem lehetsz ennyire önző. Jó, én is ragaszkodom hozzád, de ha egyszer váltani kell, akkor legalább azt engedd meg, hogy megpróbáljam. Csak hogy tájékozódjak. De nem! Te nagyon rafinált vagy, képes vagy még egy számítógépet is lefagyasztani, ha arról van szó, hogy szét akarok nézni a piacon. 
Mert történt a tegnapi napon, hogy bevonultam egy autószalonba, jó tudom téged kint hagytalak más, idegen márkák között, s ez nem volt szép. De gondoltam, ismerkedhetsz te is a világgal. Az értékesítő viszont semmit nem tudott nekem mutatni, sem mondani, mert amíg az asztala előtt ültem, a számítógépe béna lett. 
Na jó, adtam meg magam, majd máskor.
Te felszabadultan tetted meg a kilométereket hazáig, s akkor még nem tudtam, kicsit sértődötten mentél el aludni. De másnap a bosszúd utolért. Alig indultam el veled a piacra, pár méter után fura hangokat adtál, a kerekeknél valami súrlódás volt.. defekted lett. Egy tekintélyes és hegyes csavar állt bele az egyik hátsó lábadba. Nem mondom, hogy nem fájhatott neked, de nekem még inkább, hiszen életemben még kereket nem kellett cserélnem.. ha a szomszéd úr nem jön segítségemre, ott állhatok napestig melletted tehetetlenül.
De már tudom! Ez volt a bosszúd, mert le akarlak cserélni. Lelked van, ezt eddig is tudtam. Ám ha már így áll a helyzet, jó lenne, ha békésen rendeznénk a közös dolgainkat. A régi szép évekre tekintettel nagyon kérlek, ne állj bosszút, legyen szép a válás. Megígérem, igyekszem majd jó új társat keresni neked. S nem kell megijedned, nem megy nálam semmi gyorsan, a terv egyelőre csak a fejemben létezik. Vagyis még csak az akarat kezd megfogalmazódni bennem. De kedves autóm, próbálj meg nem olvasni a gondolataimban. Bár, tudod mit? Olvashatsz nyugodtan, csak a válásnál, vagy előtte ne állj rajtam bosszút. Azt igazán nem érdemlem.