2018. máj 19.

Dávid-csillag Jeruzsálem fölött

Dávid-csillag Jeruzsálem fölött

izrael_al_aksza.jpgEugene Kontorovich cikke

Az Egyesült Államok hivatalosan is megnyitotta Jeruzsálemben a nagykövetségét.. A lépés változtat azon a szürreális politikán, hogy az Egyesült Államok és a többi ország hetven éve – Izrael függetlenségének kikiáltása óta – nem fogadja el az ország szuverenitását saját fővárosa fölött. Donald Trump decemberben bejelentette, hogy változtatni fog ezen a régi politikán. A nagykövetség átköltöztetésével most szavait tett követte.
A nagykövetség fekvése Jeruzsálemen belül már sokkal kevesebb figyelmet kapott, pedig ez sem elhanyagolható. Egy olyan épületben van, amely korábban USA-konzulátus volt, valamint abban a szomszédos szállodában, amelyet 2014-ben vásárolt a State Department. Ennek az épületegyüttesnek a nagy része a Jeruzsálemet 1949 és 1967 között elválasztó fegyverszüneti vonal túloldalán van. Ezzel a nagykövetség épülete is kifejezi – a kongresszus mindkét pártjának egyetértésével –, hogy az Egyesült Államok nem csak Izrael fővárosának ismeri el Jeruzsálemet, hanem a várost egységesnek tekinti.
Az úgynevezett Zöld Vonal Izrael 1948-49-es függetlenségi háborúját követően jött létre. Az ország megalapítása után Jordánia és szövetségesei rátámadtak azzal a céllal, hogy megakadályozzák az zsidó állam megalakulását. Céljukat nem érték el, de az arab hadseregek jelentős területet foglaltak el, mielőtt bejelentették volna a fegyverszünetet. Egyebek között azt, amit most széles körben a Jordán Nyugati partjának és Kelet-Jeruzsálemnek neveznek. Jordánia ennek következtében elzavart minden zsidót az általa ellenőrzött területekről.
1967-ben, a hatnapos háborúban Izrael visszafoglalta ezeket a területeket. De a háború után az ENSZ varázslatos jelentőséggel ruházta fel az 1949-es ideiglenes fegyverszüneti vonalat. Az Egyesült Nemzetek kijelentette, hogy Izrael „elfoglalta” azokat a területeket, amelyeket két évtizeddel korábban Jordánia erővel elragadott. S a nemzetközi közösség egészen egyedül álló követelést fogalmazott meg: Izrael tartsa távolt a zsidó lakosoktól azokat a területeket (beleértve Kelet Jeruzsálemet és a Nyugati partot), amely fölött ellenőrzése van. Háborús bűncselekménynek számít Jeruzsálem egyesítése.
A nemzetközi jogban a fegyverszüneti vonalak nem határok, csak a harcok végét jelzik. Egyedülálló és illiberális az a követelés, hogy a Zöld vonal állandó „Judenrein” (zsidótlanított) zónát hozott volna létre a Jordánia által megszállt területen, vagy hogy bármilyen módon megváltoztatta volna ennek státuszát. Az, hogy az USA ma figyelmen kívül hagyta a fegyverszüneti vonalat jelzi, hogy nem tartja jogilag jelentősnek ezt az elavult demarkációs vonalat. Azzal, hogy a nagykövetség átnyúlik a Zöld vonalon, azt jelenti, hogy Amerika elismeri, hogy Izrael fővárosa az egységes Jeruzsálem, beleértve a keleti területeket, és határozottan elutasítja, hogy a Zöld vonalon túli területek fölött ne lenne szuverenitása.
Trump a múlt héten világossá tette, hogy delegációt küld a nagykövetség megnyitására „az izraeli Jeruzsálembe”. A változás másik jele, hogy a State Department múlt hónapban kibocsátott jelentésében, amely Izrael emberjogi helyzetével foglalkozott első alkalommal hagyta ki a 'megszállt' jelzőt Kelet-Jeruzsálemről és a Nyugati partról szólván.
Kétkedők – beleértve azokat a külpolitikai szakértőket is, akik elsápadtak az elnök bejelentése hallatán – megpróbálják az elnök lépésének jelentőségét jelentékteleníteni. Gyakran idézik decemberi beszédét: "Nem foglalunk állást semmilyen végleges jogállással kapcsolatos kérdésben, beleértve az izraeli szuverenitást Jeruzsálem fölött vagy a vitatott határok rendezésének ügyét." Pedig a mondat jól érthető. Az elnök nyitva hagyta a határok „végleges jogállását”, amelyeket későbbi tárgyalásokon kell rendezni. Trump azt mondta, hogy a mai Jeruzsálem, a város jól ismert határaival semmiképpen se akadályozza meg Izraelt és a palesztinokat hogy később más határvonalban egyezzenek meg. Minden béketerv azzal számol, hogy Izrael lemond vitathatatlanul szuverén területeiről egy palesztin állam javára. Vagyis Izrael minden „speciális határa” Jeruzsálemen túl változhatnak egy végső megállapodáskor. De ezt a lehetőség nem gátolhatja meg azt Egyesült Államokat abban, hogy elismerje Izrael jelenlegi határait….
Mindössze arról van szó, hogy az Egyesült Államok többé nem fogadja el az izraeli „megszállás” jogi elméletét. Más országok valószínűleg követni fogják, mint ahogy máris jelezték szándékukat, hogy elismerik Jeruzsálemet. Amerika lépése, hogy egységesnek tekinti Jeruzsálemet, egy megkövesedett nemzetközi alku első repedése lehet.

Kereszty András fordítása

Eugene Kontorovich, egy jeruzsálemi agytröszt, a Kohelet Policy Forum igazgatója, Cikke a The Wall Street Journalban jelent meg

Szólj hozzá

nagykövetség Amerika Izrael Jeruzsálem Eugene Kontorovich