Igen tisztelt Gulyás Gergely, 
a magyar és, nevében, Polgár kormánypárt, valójában csupán a hajdani Fiatal (brahis) Demokraták Szövetsége frakció vezetője.

Ön fiatal ember, a Wikipédia (netán rosszul számol) 36 évesnek írja, de, ha 40, akkor sem hajlott korú. Ezért egyszerűen képtelen vagyok elhinni az Ön állítását, amikor bizonyos Soros nevezetű valakinek a mi szegény hazánk elleni, szisztematikus támadásairól tart eligazítást a publikumnak. Nem vetheti annyira meg, nem vélheti egyszersmind vaknak és süketnek, Magyarország lakosait, hogy azzal a feltevéssel festhesse pártja és kormánya számára testhezállónak mindazt, aminek ország – sokan, mások mellett, Ön is – szem- és fültanúja, a külvilág pedig (jó esetben) elképedt, (pártja és kormánya számára rosszabb esetben) felháborodott szemlélője volt.

Helyben táncikálás (Halász Géza mozgója)

Mégpedig: ez év nyarán.
Az időrend itt különösen fontos.

Csupán emlékeztetőül: akkor, ugye, az volt az obligát, óriásplakátokon kolportált kérdés, hogy:” Ki nevet a végén?”, illetve felszólítás.” Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén!” Tudja, frakcióvezető úr, ez a Soros: az a bizonyos magyar honból kényszer-elszármazott, amerikai milliárdos, aki elűzetéséért hálából (nem mellékesen: ma már nemzetközileg ismert és elismert) egyetemet alapított hazánk fővárosában; némely helyi történetírói legendák szerint az 1989-es vízválasztó előtt a magyar katonai elhárítás kazamatáinak helyén.

Ön parlamenti képviselőként, az idei nyarat megelőző tavaszon, konkrétan április hónap első napjaiban, bizonyára jelen volt az ülésteremben, amikor Balogh Zoltán miniszter úr emlékezetes vitaindítójában többször is kárhoztatva említette ezt a bizonyos egyetemet. Minek utána az Ön pártja és kormánya igen csak elcsodálkozott, hogy akadnak még jogászok, mindenféle velencei, meg egyéb (nyilván Soros zsebében kuncogó) testületek, melyek azt merik képzelni, hogy a magyar felsőoktatási törvény módosításának tervezetét, a benne foglalt új követelményekkel, egyenest ennek a bizonyosnak a kifüstölésére fundálták ki. Mondtam már, hogy itt az időrend különösen fontos.

Április köztudomás szerint megelőzi a nyarat (konkrétan: júliust), és a nyár előbb köszönt be, mint az ősz (konkrétan: október, november). Bár, azt mondják, a klímaváltozás, mindent a feje tetejére állít, az a katolikus egyházfő, kinek keresztnevét Ön is viseli, valószínűleg még visszamenőleges (nem törvény, csupán:) legalázatosabb esedezésre sem írná át a Gergely-naptárt.
Akkor pedig, talán nem fölösleges megkérdezni Öntől, miféle afroázsiai rovarcsípés okozhatja, hogy rá sem ismerni már arra a – nemcsak az Ön pártjában ritka! – ifjú politikusra, aki kényesebb tévé szereplések alkalmával, a maga és a nagyközönség örömére, érzékelhetően élvezte a mindenkori kérdezőkkel vívott intellektuális csörtéit. De jó kis szellemi párbajok voltak ezek! Észérvek feszültek egymásnak, tények és, olykor, paragrafusok. Hová lett, vajh hová lett, ama, François Villon mester megénekelte, tavalyi hó ?
Soros György szisztematikus, csápjain csüggő kitartottjai és ügynökei útján az óhaza ellen szervezett folyamatos támadás-sorozatról beszél: frakcióvezető úr, tisztelettel kérem, tegye a szívére a kezét: komolyan gondolja? Az a jámbor ember, talán, ha kettő vagy három interjúban védekezik az Ön pártjának, és kormányának „egész pályás letámadása” (magyarán: rágalomhadjárata) ellen, és Ön..
Ha már kard-ki-kard, legalább, némi polgári tisztességet mentő, az Ön valaha volt stílusához illő kifejezést választana. Mondjuk, az igazságnak megfelelően, ezt: ELLENTÁMADÁS. 

Serény Péter