2018. aug 03.

Hír TV: Minden bukást megelőz egy árulás

Hír TV: Minden bukást megelőz egy árulás

Az újságíró nem ólomkatona

hir_tv_hatalomatvetel.jpgSzékely Ferenc
Előre jelzem, hogy ezt most szándékosan túl fogom dramatizálni és össze nem vethető helyzeteket vetek össze, de csakis a jobb érthetőség kedvéért. Ha a Hír TV-sztorit lecsupaszítjuk a gyökeréig, akkor most az történt, hogy a Fidesz visszavette azt, ami eleve is az övé volt. Nem sok teteje van szépíteni vagy lakkozni ezt. Simicska soha a tetves életben nem szerezhette volna meg ezt a médiát, ha ő nem az, aki akkor volt. A nevére vette, de nem volt az övé. Nem ő kereste meg és hozta otthonról a költségeit, hanem az akkori pártja.
Majd egy adott pillanatban (G-nap) szembefordult, és ellenháborút hirdetett. A hadüzenet így szólt: "„Amíg én vagyok, minden van, folytatom a háborút, és mindenkit kibaszok.” (Simicska Lajos, 2015). A szöveg még a maga primitívségében is szinte rokon azzal, amit Jány vezérezredes üzent a doni fronton szenvedő magyar bakáknak: "... ott marad mindenki, míg meg nem gyógyul, vagy el nem pusztul." Annyi mindössze a stíluskülönbség, hogy nem halállal, hanem csak "kibaszással" fenyegetett, ami a 21. században egy elvárható minimális engedmény.
S.L. szembefordulása az ő egyéni döntése. Meghozta. Ha politikai síkra lép, akkor viselje a személyes következményeit is. Viszont vásárra vitte mások bőrét is. Háborújához a médiáját is felhasználta, ami eleve szakmai nonszensz. Harci eszközként kezelte, és ezt egyenesen meg is mondta. Sőt, egy adott politikai erő felé hangolta. Ő is, a fia is egyértelművé tették, hogy melyik pártszekér elé fogják be ezt a lovat (és a Magyar Nemzetet is valamennyire). Az történt, hogy Simicska az ott dolgozókat újságíróból katonává degradálta. Igen ám, de a háborút elbukta, és most hátra hagyja az embereit. A történetben ez a förtelmes.
Betűre úgy, ahogy Jány Gusztáv háromcsillagos tábornok is tette a 2. magyar hadsereggel.
Napoleon még úgy tartotta, hogy minden katona a tarsolyában hordja a marsallbotot. A Simicska-hadseregben erre esély sem volt. Azért nem, mert az újságírás nem katonáskodás, hanem szakma. Nem arra való, hogy hatalmakat megdöntsön vagy istápoljon, hanem hogy elvégezze a maga feladatát, ahogy a pék, a szabó, a sofőr, a tanár vagy a focista. Az újságíró nem ólomkatona, akit tologatni kell a terepasztalon. Neki nem a szenvedéstörténet megélése a dolga, hanem a tájékoztatás. Se több, se kevesebb. Itt vissza is értünk a történet kezdetéhez. Az oroszok voltak a rossz fiúk, amiért visszavették a Dont? Nem, hanem bizony Jány volt a rossz fiú, aki odahagyta a katonáit, akiket az utolsó pillanatig használt. A fronton elpusztultak később emlékműveket kaptak, de már nem mentek vele sokra. Jány is rosszul végezte, de annyiban mégis toronymagasan Simicska fölé emelkedik, hogy '46-ban hazajött a nyugati biztonságból, és bár pontosan tudta, hogy védekezése nem fog meggyőzni senkit, vállalta a felelősséget.
A történelmet az élők írják, nem az elesettek.

Fotó:Hír TV hatalomátvétel Alfahír

 

Szólj hozzá

hatalomátvétel Simicska Jány Gusztáv G-nap