2018. jún 13.

Orosz babák, avagy Gaál Péter az Univerzumról

Orosz babák, avagy Gaál Péter az Univerzumról

univerzum.jpgOrosz babák. E pillanatban még úgy vélem, a teljes Mindenség hasonló az orosz babákhoz. Egyik a másikban. Egyik héj a másik héjban, a végtelenségig. De mint mindent, ezt is lehet - önkényesen, ám okkal - kategorizálni. Jeremiás próféta írnokának, Báruk ben Nériának ismeretesek a Bibliában nem szereplő (apokrif vagy azon belül - zsidó és protestáns megkülönböztetéssel - pszeudepigráfus, "hamis című", sem a katolikus, sem a zsidó, sem a protestáns kánonba nem felvett - az utóbbi kettőbe nem, ellenben a katolikus kánonba - később - felvett könyveket a katolikusok deuterokanonikusoknak, másodjára kanonizáltaknak mondják) könyvei is. A legismertebb három közül az első - II. Báruk - szír, a második - III. Báruk - etióp, a harmadik - IV. Báruk - görög nyelvű (van még latin, örmény és ószláv). Nos, a II. Báruk - a szír apokalipszis - 4,2-6 alatt ez áll: "Azt gondolod, hogy ez az a Város, amelyről azt mondtam: 'Tenyerembe metszettelek fel téged'? Ez az épület, amely most épült közétek nem az, amelyről ki van jelentve általam, hogy előre elkészült akkortól, amikor elterveztem, hogy elkészítem a Paradicsomot, és megmutattam Ádámnak mielőtt vétkezett, de amikor áthágta a parancsolatot elvétetett tőle, úgy, mint ahogy a Paradicsom is. És ezek után megmutattam szolgámnak, Ábrahámnak éjjel, az áldozati részek között. És újra megmutattam Mózesnek a Sinai hegyen, amikor a hajlék hasonlatosságát és minden edényét megmutattam. És most, íme, megmarad Velem, mint a Paradicsom." Mi másról volna szó, mint Jeruzsálemről, azon belül pedig mi másról, mint a - salamoni - Templomról, illetve ezek "mennyei" megfelelőjéről? De ugyanez vonatkozik a zorobábeli - (nagy) heródesi templomra és Jeruzsálemre is. És minden szakrális, vagy szakralitással kapcsolatba hozható (zsidó vagy nem zsidó) építményre, ha elpusztult, ha nem. Ez eddig hellyel-közzel sok fejben megfordult az idők során. "A minket körülvevő világnak is megvan a megfelelője magasabb, kozmikus szinten", írja B. Vurm. Ugyanezt mondja az általa is emlegetett perzsa kozmológia. Sőt, AZ EMBERI TEST MINDEN PORCIKÁJÁNAK VAN "FELSŐ" MEGFELELŐJE. Nem is kell annyira "magasra" emelkedni. Az emberi testben is - kívülről nézve - van "teljesen" élő, "félig" élő, és "teljesen" élettelen. Utóbbi például a fogzománc (enamelum). Akár a Föld nevű bolygón. Tágabban a Világegyetemben. 
Báruk - és Vurm - szerint az emberi test és a salamoni templom simán párhuzamba állítható. (László András szerint a - például tibeti - mitológia és az emberi testben zajló folyamatok is.) Minden testi folyamatnak van egy szellemi megfelelője, ami - a lélek állapotától függően - a lélek közvetítésével materializálódik egészségben vagy betegségben. Akár istenharcoknak is lehetne nevezni őket. Istenek harcának egymással, velük vagy az egyetlen Istennel való küzdelemnek, mint Izrael nevének jelentése. Végső soron - már le se nagyon merem írni - AZ EMBER HARCÁNAK ÖNMAGÁVAL. Etimológiai (nem néprajzi) értelemben A "BŰNBEESÉSTŐL" - tulajdonképpen megtestesülésétől, szorosabban "Édenkert" utáni állapotától ("aranykortól", bármi is légyen az), még szorosabban a parabolán való alászállása kezdetétől - VALAMIKÉPPEN AZ EGÉSZ EMBERISÉG IZRAEL. Ahogy - szintén etimológiai értelemben - minden ember eredendően muszlimnak születik, és annak kellene lennie, amennyiben a "muszlim" szó azt jelenti, hogy "aki engedelmeskedik Isten akaratának". (Ha az "Isten" név-szó zavarja Önöket, most és ezután nyugodtan érthetnek alatta "természet"-et is. Tekintsék engedménynek a mai kor iránt. Mást úgysem tehetek.) Kellene - ha élni akar -, de nem teszi. Az egész élővilág nem teszi, minél bonyolultabb, annál kevésbé, hacsak nem úgy, hogy a végén - fizikai értelemben és ismét - "élettelenné" válik. "Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél. Mert por vagy és a porba térsz vissza." Nem csak az emberre vonatkozik. AZ EMBER MINDEN ÉLŐ REPREZENTÁNSA. Egyben a "már nem élő" reprezentánsa is. Tőle függ, hogy ezt miként abszolválja. (Az "élő" és "élettelen" között sokkal kisebb a különbség, mint azt első - majd második, harmadik és sokadik - blikkre gondolni szokták. Időbeliség és pozíció - nézőpont - függvénye. Úgy is vehetjük, hogy mindent meg lehet személyesíteni valamiképp, legfeljebb nem mindent akarunk. Némely nyelv máig őrzi. Különben lehet-e - mondjuk - a "hegy" - németül "der Berg" - férfi, az "áradás" - "die Flut" - asszony, vagy a "számvitel" - "das Rechnungswesen" - nagyon helyesen - nem nélküli, azaz teljesen személytelen?) 
Máté 26,41: "...a lélek ugyan kész, de a test erőtlen." Nem csak az emberi faj alapvető jellemzője a regressziós késztetés, hanem az egész élővilágé is. Az evolúciót - bármennyire is ellentmondónak tűnik - a REGRESSZIÓ mozgatja. Engedetlen gyermekek születnek, majd (tőlük és náluk) még engedetlenebbek. Míg végül - így vagy úgy - szétfoszlik az egész illúzió. A "színről színre" (Pál, Szeretethimnusz) látás a színskála teljes végigzongorázása után MINDEN szín látása, EGYÜTT. Ugye tudják, mi lesz ebből, ha összeadódnak? FEHÉR FÉNY. Más szóval "tiszta" fény. SZÍNTELEN színű fény. Fény, ami nem "tartalmazza" a színeket - nincsenek "benne" -, hanem színekre bontható le. Potentia pura. TISZTA LEHETŐSÉG. A színek a fehér fény MEGTÖRÉSEI. Na persze, itt és így ez is csak metafora.

- Jó, eddig úgy-ahogy rendben. Igen ám, de ha a "hagymahéjakat" elkezdjük csoportosítani, és leragadunk a Háromszor Legnagyobb Hermésznél, aki mint konkrét személy vagy élt, vagy nem élt - nem mintha ez jottányit is számítana -, akkor ott találjuk magunkat, hogy van két analóg "világ", és MÁS SEMMI. Pedig - vicceskedjünk kicsit - a "semminek" saját vonatkozásában is lennie kell, nem csak "úgy lebegve", mert "úgy lebegve" még a "semmi" sincs, hanem spinozai értelemben (determinatio negatio est, a meghatározás tagadást zár magában), mint az összes létező tagadása, és saját tagadása EGYÜTT, annak minden logikai - és nem logikai - következményével. (Bajlódott is vele a fundamentálontológia - a lét alapjaival foglalkozó filozófiai elmélet - kidolgozója, Martin Heidegger eleget.) Mint az anyag és az antianyag? Isten és Ördög? Angyalok és démonok? Nem. Az anyag és antianyag pontosan ugyanolyan, csak ellenkező töltésű. (Dióhéjban és még mindig nagyon leegyszerűsítve az antianyag az anyag töltés-tükrözöttje, minden más tekintetben vele teljesen ekvivalens. Mint Horváth Dezső írja a Fizikai Szemle 2009/6 számában, a töltéstükrözés során három dolog történik: ellenkező előjelűre változnak a - szabad - részecske töltése - C, az angol "charge" szóból - valamint térkoordinátái - P, mint "paritás" -, sőt az ideje - T, "time" - is. A CPT-invariancia - állandóság - azt jelenti, hogy mindeközben a részecske mérhető tulajdonságai a már említett előjeleken kívül nem változnak meg. Az antirészecskék kvázi időben és térben ellenkező irányban mozgó részecskéknek tekinthetők. Részecske és antirészecske találkozásakor mindkettő kölcsönösen szétsugárzódik: ezt nevezik annihilációnak. Hogy ezt az egészet könnyebben el tudják képzelni, mondok egy példát. Az elektron anti-párja a pozitron. Egy pozitron találkozását egy elektronnal úgy írják le, mintha a képbe bejönne egy elektron, az annihiláció térbeli és időbeli pontjában kibocsátana két gammafotont - nagyfrekvenciájú elektromágneses sugárzássá alakulna - majd térben és időben kihátrálna a képből. A pozitron-elektron találkozáson alapszik a pozitronemissziós tomográfia, az orvosi képalkotó eljárások PET-je. Arra nézve, hogy ha - az "ősrobbanáskor" - azonos mennyiségű anyag és antianyag keletkezett, mégis, miként létezhet az anyagi Univerzum, láthatóan és tapasztalhatóan az anyag javára billent teljes aszimmetria mai állapotában, minimum két magyarázat van. Az egyik, hogy az Univerzum egy kicsit eleve aszimmetrikus volt, amennyiben minden milliárd antirészecskére milliárd plusz egy részecske jutott. A másik, hogy szimmetrikus volt, de a "tágulás" miatt hosszú időn keresztül lehetővé vált némi anyagtöbblet dinamikus generálása. Olvashatnak-hallhatnak még egyebekről is, most és majd, meg az egyebek és ezek variánsairól, már ha Önöknek, gyermekeiknek vagy unokáiknak van/lesz elég türelmük elolvasni vagy meghallgatni. Mígnem az egész megoldódik valahogy, az Önök, gyermekeik, gyermekeik gyermekei, illetve azok leszármazottai számára mindenképp.) 
Angyal és démon nagyjából úgy viszonylik egymáshoz, mint az anyag és az antianyag. Isten kontra a tagadás ősi szelleme, hogy egyik kedvencemet, Madách Imrét idézzem. 
A "semmi" a "valami" negatív párja. Egy üres edényben nem "a semmi van", hanem [a] "valami" nincs. A tagadás igenléshez kötött. A pusztítás teremtéshez. UGYANAZ A PLATFORM. Lucifer nem Isten létét tagadja. Hogyan is tagadhatná, amikor NÉLKÜLE MÉG AKKOR SEM LÉTEZHETNE, HA NEM ISTEN TEREMTETTE VOLNA MEG? Ha nem értik, emlékezzenek vissza például az utolsó egy tucat év magyar politikai eseménysorozatára, és meg fogják érteni. 
A fizikai Univerzum nem anti-metafizikai Univerzum, hanem a metafizikai Univerzum analógja. Akkor viszont van anti-metafizikai Univerzum is, AMINEK A FIZIKAI UNIVERZUM SZINTÉN ANALÓGJA, CSAK ELLENKEZŐ ELŐJELLEL. És ezzel - ismét - megjelent a hármasság (s véle természetesen - minél közelebb jutunk korunkhoz - egy csomó keverés és belezagyválás). Emberi szinten szellem-lélek-test. "Olümposzi" szinten szanszkritül trimúrti, latinul Sancta Trinitas, magyarul szentháromság. Brahma-Visnu-Siva, Iuppiter-Quirinus-Mars, Atya-Fiú-Szent Szellem. 
A nyaka körül az általa elpusztított KÍGYÓKKAL is ábrázolt Siva (kígyóval volt egyéb - témánkkal szorosan összefüggő - dolga is, ha akarnak, utánanézhetnek) nem csak pusztító, hanem egyben teremtő is. (Legyetek okosak, mint a kígyók, mondja a kígyók számára kifejezetten hízelgően Jézus Máté evangelista szerint. Heka, a - mágikus - teremtés egyiptomi istennője KÍGYÓFEJJEL Ozirisz alvilági trónja mögött áll. Egy másik egyiptomi istennő, a fáraóknak erőt adó Weret-hekau (Magasztos Mágia) leírt nevéhez mindig hozzárendelték a kobrát, de őt magát is kobraként szokták megjeleníteni. A Hekából lett alvilági görög istennő, az eleusziszi beavató rituálék Hekatéja juttatta a lányát kereső Déméter termékenységistennőt Hélioszhoz, a Naphoz. Négy szimbólumot hordozott magán: a fáklyát, a kígyót, a tőrt és a kulcsot. Ezekből kettő - a kígyó és a kulcs - minden keresztény számára ismerős lehet. Mózes pálcája - botja - is kígyóvá változott. A teremtő "varázspálca" stilizált kígyó. Vagy stilizált - szanszkrit - lingam, görögül fallosz. A királyi jogar is stilizált fallosz. Nézzenek fel egy templomtoronyra. A TORONY IS STILIZÁLT FALLOSZ. És így tovább.) 
Quirinus a megistenült Romulus, Róma első - mitologikus - királya, a hagyomány szerint VALAHA EMBER, Iuppiter és (a szintén nem csak pusztító) Mars között "KÖZÉPEN". Mint e világ, amelyben élünk. Hogy még tetézzem, Quirinust később mint Ianus-Quirinust tartották számon. Ianus a kettősség, másként ÁTJÁRÁSOK istene volt. Templomának egymással szemben levő kapuit minden háborúban kitárták (majd a háború befejeztével ismét bezárták őket). Szabad akarat van, mondja a Római Birodalomban született keresztény-katolikus dogmatika (a református kicsit módosít rajta, hogy passzoljon a "sola gratia", "egyedül kegyelemből" formai alapelvhez és a kettős predesztinációhoz). 
A keresztény Szentháromság már nehezebb dió, nemhiába ez a legkésőbbi. Hol a Pusztító? Hol van az ellenpont? Ne aggódjanak, megvannak azok is. A református teológián két velük kapcsolatos dolgot említett az újszövetségi professzor. Jézus, mondta, akinek a bárány a szimbóluma, nem csak megtart, de el is veszejt. "Nézzenek meg egy legelőt a birkacsorda levonulása után." "Onnan lészen eljövendő ítélni eleveneket és holtakat." Máté 10,34-36: "Ne gondoljátok, hogy békét jöttem hozni a földre. Nem békét jöttem hozni, hanem kardot. Azért jöttem, hogy szembeállítsam az embert az apjával, a leányt anyjával, a menyet anyósával. Az embernek a tulajdon családja lesz az ellensége." "Ha megpróbálják elképzelni a megfeszített Krisztust" - folytatta a professzor -, "ne valamiféle magasztos, ég felé fordított tekintetű, nemes jelenségre asszociáljanak. OTT ÉS AKKOR KRISZTUS MAGA VOLT A BŰN." A Sátán (Satan, Szatan, Satanas - héber, görög, latin) "ellenszegülő", "vádló", a "pokollal", mint a "menny" ellenpólusával így, élesen elválasztva, az előbbiekhez képest későbbi idők terméke. Pedig nagyon is létezik összekötő kapocs, ami bármelyiket megjelenítheti, akár egyszerre is. MI MAGUNK VAGYUNK AZOK. Az "ember" prototípusa - lásd Második Ádám -, kvázi a "normális" ember a kereszténységben a tökéletesen bűntelen és tökéletesen bűnös Krisztus, Isten és ember hiposztatikus egységében (különálló tulajdonságok két külön személy tulajdonságaiként értelmezett egységében), összeelegyíthetetlenül és szétválaszthatatlanul. Van benne zavar, mert az előbbi mondat utolsó előtti félmondatában az "ember" helyébe a "Sátán" kívánkozna, de tudják be a keresztény teológia kényszerítő rendszerének. A betlehemi jászolban az ökör ("jóság") és szamár ("gonoszság") KÖZÖTT fekvő, majd a Golgotán a "jó" lator és "rossz" lator KÖZÖTT megfeszített Jézus. MINDEN és NEM MINDEN lehetősége EGYBEN. Maga a szabad választás. Az Első Ádám választása, mindjárt kezdetben bűntelenség és eredendő-áteredő bűn között, később "jó" és "rossz" között, melyeket, ó, meglepetés, UGYANAZ a fa hordozott. No és Éváé, Ádám női megfelelőjéé, az oldalbordáé (a héber "is" "férfi", az "isa" "nő", de a régi magyarban a "némber" se volt pejoratív-diszkriminatív, egyszerűen azt jelentette, hogy "nő-ember", vagyis "nő-férfi"), az itt is megjelenő kígyóval - Egyiptom senkire se maradt hatástalan - együtt a bűnbevivővé, aki egyúttal Magna Mater, a Mindenség Anyja is, ezzel égivé lett analógja, a - földi aktus nélkül - istenszülő Mária, a Második Éva - jelképes - őse.

- A lélek nem kötött egy szerves anyaghalmazhoz. BÁRMI hordozhatja, ami alkalmas rá. Egy bizonyos szerves anyaghalmaz - test - se feltétele. Sok teste lehet. Annyi az - evidens - megkötés, hogy ebben a fizikai Univerzumban fizikai test hordozza. Megjelenhet - bizonyos tulajdonságait tekintve - mint Mózes, mint Illés, vagy mint Keresztelő János. Hardver, biccenthet az Olvasó. Igaza van. E szempontból a lelket nem is kell, hogy léleknek tekintsék. Nyugodtan tekinthetik PROGRAMNAK, angolosan szoftvernek. Úgy is kezelhető. "Látni" is lehet, alakítani is. Persze ahhoz is fizikai testre van szükség. A programozó se tud a testén kívül programozni. Kérdés, hogy amit ilyenkor - még mielőtt valamit beprogramozott és azon keresztül megjelenített, tehát még mielőtt a programot hardverre ültette volna - "lát", az micsoda. Mert hogy - addig - ő maga micsoda, nyilvánvaló: Ő A HARDVER. Saját magát programozta be arra, hogy amivel beprogramozta, valami mást programozzon be. De sajnos, ez - akár a gépeknél - RÁ NÉZVE SEM MARAD TELJESEN HATÁSTALAN.

(Az Őrölj malom, őrülj sorozatból)

Szólj hozzá

Univerzum Gaál Péter Őrölj malom őrölj Orosz babák