2018. máj 24.

Ginsbergről is essen szó

Ginsbergről is essen szó

ginsberg.jpgFrank T. Csongos
Philip Roth halála eszembe juttatta Allen Ginsberget, azt a másik amerikai írót-költőt, aki szintén szerelmes volt Prágába, ahol annak idején a Szabad Európa Rádió és a UPI tudósítója voltam. Ez is amolyan „utolsó
találkozás volt', mint amit a Haza most közölt Rorth-al. Beszélgetésünk után nem sokkal Ginsberg meghalt. Remélem nem érdektelen felidézni azt a beszélgetést, 1996-ból.
Prága, Április 2. 1996 (RFE/RL) – Allen Ginsberg amerikai költőt egyszer Május Királyának (amolyan pünkösdi királynak) választották Prágában. De a kommunisták kirúgták. Negyed századdal később az emberek a kommunistákatrúgták ki. Ginsberg még mindig utalkodik. A beat-nemzedék hőse, guru, misztikus és látnok. Ginsberg elérte a 70-t, de még mindig képes éppúgy lenyügözni egy egyetemista tömeget, mint egy rock-sztár, aki felannyi idős, mint ő.
Ginsberg a múlt héten Prágában járt, felolvasott a verseiből, énekelt és beszélgetett a nézőkkel egy helyi színházban. Viszonylag magas volt a belépójegy ( 6 dollárnak megfelelő), de megtelt a nézőtér. A főként fiatalokból álló hallgatóság itta a szavait, bólogatott, tapsolt és néha hatalmasakat nevetett. Ginsberg nem új látogató Prágában. 1965-ben egy egyetem diákjai Május királyának koronázták.
- A képem egy újság első kiadásának a címoldalán volt – mondja. - De a kommunista censorok a második kiadásból már kivetették. A hidegháború csúcspontja volt akkor. Ginsberg megvetette a kommunistákat, de mégis azt firkálta a noteszába, hogy „minden kommunista hazugság Amerikáról, igaz”. Vagyis nem bízott a kapitalizmusban sem. Prágában egész idő alatt követte a titkos rendőrség. Noreszát, amelybe verseit írta kilopták kabátjának a zsebéből Bekérették a rendőrségre és közölték vele, hogy megtalálták a jegyzeteit. „Aláírná erről a nyugtát?”, kérdezték. „Boldogan', felelte, hogy visszakapja verseit. Aláírta a papírt, erre rögtön letartóztatták és feltették egy Londonba menő gépre.
- Vihettem Nyugatra a papírjaimat. És hamarosan már együtt ültünk a négy Beatles-szel egy szobában és a költészetről beszélgettünk.
A vers Ginsbergnek mindent jelent. Elképesztő. Amerika című költerményében ilyeneket írt:Amerika mindent neked adtam és most semmi vagyok. Amerika két dollár és huszonhét cent 1956. január 17-én. Ki nem állhatom a saját eszemet. Amerika mikor fejezzük be az emberi háborút? Baszd szájba az atombombádat. Nem vagyok jól ne zavarj. Nem írom meg versem míg eszemnél vagyok. Amerika mikor leszel már angyali? Mikor veszed le ruháidat? Mikor nézed meg magad a síron keresztül? Mikor leszel méltó millió trockistádhoz? Amerika miért teltek meg a könyvtáraid könnyel?” (Eörsi István fordítása) Ginzberg nemcsak költő, hanem előadó. Akkor dübörög igazán a taps, amikor énekli azt, amit ír. A Don't smoke-ban mindent ajánl, a cigizést, a szeretkezést, a füvezést és egyszerűen csak azt, hogy érezd jól magad. Néha komoly és meginbdító. Énekli versét anyja haláláról és elárasztják érzelmei, kűzd a könnyeivel.
Gondolkodik azon, hogy mit hagy maga után. Mint a Bukás ódájában írta.
"Sok próféta kudarcot vallott, hangjuk elhallgatott …
Sose oldottam fel plutóniumot, nem szedtem szét atombombát mielőtt lekopott volna koponyámról a haj.
Nem állítottam meg az Emberiség Hadseregét, vagy a Menetelést a 3. világháború felé.
Nem jártam a Mennyben, a Nirvánában, az X-ben vagy a Whatchamacallit butikban, Sose hagytam el a Földet és nem tanultam meghalni.”

Szólj hozzá

Prága Ginsberg Frank T. Csongos