A Magyar Tudományos Akadémia a közelmúltban a világon az elsők között foglalt állást a homeopátia ügyében, mely szerint nincs bizonyíték arra, hogy a homeopátia bármilyen betegség esetén hatásos lenne. Most Boldogkői Zsolt molekuláris biológus, az MTA doktora, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára fordult az MTA elnökéhez és kérte, hogy a testület foglaljon állást az akupunktúrával kapcsolatban. Azzal érvel, hogy a homeopátia mellett az akupunktúra az alternatív orvoslás másik olyan területe, melyet sokan művelnek hazánkban is orvosi diplomával, pedig elmélete és bizonyítékai cseppet sem meggyőzőbbek annál.
Boldogkői arról ismert, hogy számos publikációban boncolgatta már a vallás, a vallási hiedelmek és a tudomány kapcsolatát. Azt hangsúlyozza, hogy a tudomány illetékes a vallás dolgaiban, hiszen állításaik jelentős mértékben átfedik egymást. Úgy gondolja, hogy a hit irracionális választ ad a dolgokra és ezért megjelenhet a magánélet és a közélet egyéb területein.
Vélemény szerint az alternatív medicina számos ágát már évszázadok óta művelik, maga a kifejezés azonban kevesebb, mint harminc évvel ezelőttre datálható. Az elnevezés rendkívül becsvágyó, hiszen a hivatalos orvoslás helyett ajánlja magát, s egyben támadó is, mivel implicite kétségbe vonja a rivális megközelítés hatékonyságát.
Az alternatív orvoslás legfőbb problémája az, hogy létezik egy olyan módszer, amely a betegségeket egyre eredményesebben gyógyítja. E helyzet miatt viszonya a hagyományos orvostudományhoz erős ambivalenciával terhelt. A hatóságokkal való barátkozás és a kudarcoktól való félelem motivációi szülték a manapság divatos alternatív és komplementer medicina (CAM) megnevezést. Komplementer, tehát csupán kiegészíti, de nem helyettesíti a hagyományos beavatkozásokat. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világ népességének 80%-a számára ez a „gyógymód” nem kiegészítést, hanem elsődleges orvosi ellátást jelent. Úgy gondolja, hogy az alternatív gyógyászat jelentős pénztömeget mozgat meg. S szerinte ez a fajta gyógyítás trükkje egyszerű: „karon fogjuk a jó öreg ortodox medicinát, s siker esetén együtt állunk ki a rivaldafénybe. Ha esetleg mégsem éli túl a beteg a kezelést, akkor visszavonulunk a színfalak mögé, s ujjal mutogatunk.” A világot és annak részeit észlelnünk kell az érzékszervekkel és/vagy műszerekkel ahhoz, hogy törvényszerűségeket állíthassunk fel. Amit nem tudunk detektálni azt célszerű nem létezőnek tekinteni egészen addig, amíg észlelhetővé nem válik. Az elméleti fizika nem tartja be ezt a szabályt, a különféle elméletek előre megjósolják például bizonyos részecskék létezését (lásd például Higgs bozon). Itt azonban az elmélet többi része bizonyítékokon alapul, csak hiányzik még valami, ami teljessé tenné a képet. Az ezoterikus energiamezők, az aurák, a rezonanciák, az éter, az univerzális gyógyító erők, valamint az életerő azonban nem észlelhető – írja munkában Boldogkői.
Álláspontja az, hogy az alternatív terápiákkal nem végeznek megfelelő teszteket, vagy ha mégis, akkor rendre elbuknak ezeken. Ilyen alapon valóságos harcot folytat a csontkovácsok, a misztikus energiával való gyógyítás, a homeopátia ellen. Nagy vitát váltott ki az, hogy bár nem nevezte hatástalannak a gyógynövény terápiát (fitoterápia, herbális medicina), de számonkérte az eredmények tudományos igazolását. Fő kritikája, a természet patikájából származó készítmények túlnyomó többségének csupán legendák nem pedig tények szolgálnak az alapjául.
A professzor ismét nekilendült. A Tudományos Akadémiának írt levelében azt írja, hogy az akupunktúra áltudományos elveken nyugszik, hiszen nem léteznek sem a Qi, sem a meridián nevű csatornák, melyeken keresztül a misztikus energia állítólag a szervek felé terjed. Nélkülözi a tudományos alapokat az az elképzelés, mely szerint a betegségek általános oka a jin és a jang egyensúlyának megbomlása. A jin és a jang csupán képzeletbeli fizikai entitás. Tévedés azt hinni – mondja –, hogy a modern tudomány korában e bizarr elképzelések kizárólag a metaforák világában léteznek: az akupunktúrás orvosok képzése a kínai filozófián alapul, az akupunktúrás orvosi kongresszusokon pedig tényként beszélnek az anyagi világon túl létező gyógyító életerőről. Az akupunktúra egy áltudományon alapuló, gyógyításra alkalmatlan technika. A kínai orvoslás eme ágának gyakorlása amellett, hogy bizonyos szintű egészségügyi kockázattal jár, megtéveszti a betegeket, az egyetemi katedrákon való oktatása pedig a tudomány és a tényalapú orvoslás tekintélyét súlyosan rombolja.
Boldokői kimondja, arra számít, hogy az MTA esetleges szakmai állásfoglalása nagy hatással lenne az „állami döntéshozókra”. Ez utóbbi mondata, amelyben kormány-beavatkozást tartana szükségesnek az alternatív gyógyászat ellenében, minden bizonnyal hatalmas felzúdulást vált majd ki szakmai körökben